A Gyűrűk Ura egy igazi fantasy könyv/film. Orkokkal, trollokkal, tündérekkel és miegyébbel megtűzdelve. Az egész történet teljesen az író, J. R. R. Tolkien agyszüleménye. A történet 6 részből áll, és joggal mondhatjuk, hogy bizony elég hoszszú, de annál izgalmasabb. Most a könyv alapján készült filmről szeretnék ejteni néhány szót.

Úgy látszik, mostanában a könyvek ragadták meg a rendezők fantáziáját. A Harry Potter és a bölcsek köve után a közelmúltban ez a második ilyen “eleve sikerre ítélt film”. A rendezőknek és színészeknek bizonyos szempontból könynyebb, bizonyos szempontból viszont nehezebb feladat a könyvek történetét jeleníteni meg a mozivásznon. Könynyebb azért, mert itt már le vannak írva a helyszínek, a szereplők karakterei, és ezeket nem a rendezőnek meg a forgatókönyvírónak kell kitalálnia. Könnyebb azért is, mert valószínű, hogy ha a könyv sikeres, akkor a film is legalább olyan nagy sikert arat, legalábbis megközelítőleg. Nehezebb dolga van a rendezőnek viszont abból a szempontból, hogy milliószor át kell tanulmányoznia a könyvet, nehogy valamit máshogy elevenítsenek meg, mint ahogy az “eredetiben” szerepel. Volt példa erre ebben a filmben is, hisz A Gyűrűk Ura első könyvében Gandalf, a varázsló leírja Frodó külsejét, melyben főhősünkről az szerepel a szövegben, hogy Frodónak szőkésebb a haja a többi hobbitnál. A filmben viszont, ellentétben a könyvvel, Frodónak szinte fekete a haja… Biztosan van még különbség, én csak ezt az egyet vettem észre. A filmnek még az a hátránya, hogy ha már a könyvet elolvastuk, akár csalódás is lehet, abból a szempontból, hogy esetleg teljesen máshogy képzeltük el Középföldét, vagy a hobbitokat. Ez a film azonban (szerintem legalábbis) nem okoz nagyon nagy csalódást, hiszen a legtöbb mozzanat, a legtöbb részlet szöveghűen van “elkészítve”. Abban az egyben biztosak lehetünk, hogy a film stábjának nem volt könnyű dolga, hiszen rendkívül sokfajta helyszínt kellett megeleveníteniük, és ráadásul egy ilyen hosszú könyvből, ami tele van váratlan fordulatokkal és “képtelen lényekkel”. Mindezt megvalósítani igazán nagy próbatételnek ígérkezett, de ha megnézzük az eredményt, a rendezőnek, Peter Jacksonnak sikerült túljutnia ezen a próbán.

A filmet Új-Zélandon forgatták, Elijah Wood főszereplésével. Elijah egyébként azt nyilatkozta, hogy Frodó egy jópofa kis fickó, amolyan kalandor-hobbit, mint Zsákos Bilbó, Frodó nagybátyja.

A forgatás nagy bevételt jelentett Új-Zéland számára, emellett a lakosok nagyon örültek, és büszkék is voltak rá, hogy “náluk fog játszódni” A Gyűrűk Ura. Az országgyűlésben még külön Gyűrűk Ura-ügyi minisztert is kineveztek, enynyire fontos volt számukra az egész forgatás. A helyi lapoknak még a külseje is megváltozott, “gyűrűk urás” lett egy kis időre. Sőt, aki Új-Zélandba küldött levelet, úgy is megcímezhette, hogy Új-Zéland- Középfölde. A borítékokon most már 1 dolláros gyűrűk urás bélyeget is találhatunk. Az egész ország átváltozott a forgatás idejére Középföldévé. Így hát nem volt nehéz ötezer statisztát találni, akik eljátszották a Fekete Lovasok és a többi mordori harcos szerepét.

Mindezek költsége több mint 200 millió dollár volt. Úgy hiszem, megérte, hiszen sikerült egy nagyon jó filmet összehoznia a stábnak. Én már kíváncsian várom a következő részt, ami a Két torony címet fogja viselni.

(Aki többet szeretne megtudni a szereplőkről, keresse fel a www.tolkien.hu-t, vagy a startlapon található linkeket.)

Ekler Dór

J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című művének műfajában egyelőre nincs konkurenciája. A legnagyszerűbb mese, amit valaha is lejegyeztek, noha titka könnyen megfejthető: alkoss meg egy teljes világot, rajzold meg a térképét, népesítsd be csodálatos lényekkel és emberszerű teremtményekkel, saját nyelvvel, kultúrával no és több ezer évre visszanyúló történelemmel. Ez utóbbiból emelj ki egy rövid, ám annál fontosabb időszakot, és dolgozd fel egy nagyívű regényben. S tedd mindezt a tudós-professzor egzakt tudományos alaposságával és a költő hatalmas képzelőerejével... A legenda vászonra viteléhez Peter Jackson bátorságára volt szükség, aki a filmtörténet eddig példátlan vállalkozásának immáron második darabjával lép a közönség elé. (Ismeretes, hogy a rendező egy időben forgatta a trilógia egyes részeit.) Az Egy Gyűrű birtoklásáért folytatott történet első részét, A Gyűrű Szövetsége című filmet 2001-ben 13 Oscar-díjra jelölték, melyből négyet megnyert, többek között a legjobb látványeffektekért járó díjat. A trilógia új darabja, A két torony 2002 decemberében indul útjára, hogy a Tolkien-rajongók millióinak nyújtson újabb felejthetetlen filmélményt.
Az első rész végén, Boromir hősi halála után (Sean Bean) felbomlik a Szövetség: Frodó és Csavardi Samu elmenekül, a többieket pedig szétszórja egy ork banda váratlan támadása. Gandalf egy alvilági szellemmel folytatott csatában a mélybe zuhan. A Szövetség három csoportra bomlik ugyan, de tagjai a korábbihoz hasonló elszántsággal folytatják hősi küldetésüket. Zsákos Frodó (Elijah Wood) és Csavardi Samu (Sean Astin) eltéved az Emyn Muil hegyek, dombok szabdalta vidékén; itt fedezik fel, hogy a rejtélyes Gollam (Andy Serkis) a nyomukban van. A kis szörnyeteg, aki maga is "megfertőződött" a Gyűrű hatalmától, rájuk támad, de a két hobbitnak sikerül legyőznie. Gollam, szabadulásáért cserébe - és persze a Gyűrű utáni titkos vágyától hajtva - megígéri, hogy rejtekutakon elvezeti őket Mordor Fekete Kapuihoz. Samu bizalmatlanul hallgatja Gollam ajánlatát, Frodó azonban megkönyörül az ocsmány támadón, aki, csakúgy, mint ő, valaha szintén birtokolta a Gyűrűt. Aragorn (Viggo Mortensen), Legolas, a tündér íjász (Orlando Bloom) és Gimli, a törp (John-Rhys Davies) időközben Középföldén át megérkezik az ostromlott Rohan királysághoz, melynek egykor nagyhatalmú királyát, Théodent (Bernard Hill) most gonosz tanácsadója, Kígyónyelv (Brad Dourif) és titkos szövetségese, Szarumán varázsa tartja bűvkörében. Éowyn (Miranda Otto), a király unokahúga felismeri a harcos Aragornban a nemes és bölcs királyi utódot, akiben vonzalom ébred ugyan a lány iránt, de közben egy pillanatra sem felejti el a tünde Arwen iránt érzett olthatatlan szerelmét és egymásnak tett ígéretüket. Gandalf (Ian McKellen), aki Balroggal vívott küzdelme után Fehér Gandalfként születik újjá, emlékezteti Aragornt feladatára: egyesítenie kell Rohan népét az emberi nem utolsó bástyájával, Gondorral. Eközben a két fogságba esett hobbit, Trufa (Dominic Monaghan) és Pippin (Billy Boyd) az uruk-hai-ok elől a rejtelmes Fangorn-erdőbe menekül, és nem várt szövetségesre talál a vén fák között Szilszakáll, a beszélni és járni képes fa-pásztor személyében, kinek Szarumán megtizedelte egykor hatalmas erdejét. A Szövetség tagjai, akik bár a küldetés során folyamatosan szembekerülnek az ellenség minden képzeletet felülmúló túlerejével és gonoszságával, megtapasztalják népük bátorságát és eddig nem látott erejét. Jól tudják, hogy csak együtt szállhatnak szembe Szauron és Szarumán hatalmas haderejével, mely a két torony felől érkezik: az egyik az Orthanc Erőd, ahol az áruló Szarumán az orkok mintájára megteremtette tízezer fős uruk-hai seregét, a másik pedig Barad-dűr (más néven Sötét Torony), Szauron Mordor földjén magasodó fellegvára.
A két torony új szereplői:
Gollam. A trilógia második részében kulcsszerepet játszik az Egy Gyűrű elpusztításáért folyó küldetésben. Rohan népe - köztük a gyönyörű Éowyn (Miranda Otto) - Aragorn szerelme -, bátyja, Éomer (Karl Urban) és királyuk, Théoden (Bernard Hill). Kígyónyelvű (Brad Dourif), Théoden gonosz tanácsadója és Szarumán titkos szövetségese a Rohan királyságban. Faramir (David Wenham), Boromir gondori öccse (Sean Bean). Szilszakáll, az ent, Középfölde legvénebb lakója, a Fangorn-erdő titokzatos ura.
Peter Jackson életre kelti a mítoszt
J. R. R. Tolkien trilógiája, A Gyűrűk Ura 1954-es megjelenése óta olvasók millióit nyűgözi le szerte a világon. Mágikus világba vezet el, Középfölde tudományos igénnyel megalkotott fantáziavilágába, de úgy, hogy középpontjában mindvégig az egyik legfontosabb emberi motívum, a sötétség pusztító erői felett diadalmaskodó barátság és bátorság áll. "Az évszázad könyvének" tartott modernkori eposz a jó és a gonosz archetipikus üzenetét fogalmazza meg a XX. század olvasói számára. A tolkieni legenda második része elevenedik meg most a filmvásznon Peter Jackson nagyszabású vállalkozásának köszönhetően. Az aprólékosan kidolgozott világ a maga rendkívüli tájaival és lényeivel óriási kihívást jelentett a filmesek számára, és a technika több mint négy évtizedes fejlődése volt szükséges ahhoz, hogy méltóképpen jelenhessen meg a rajongók előtt. Peter Jackson egyike volt azoknak, akikre fogékony fiatal éveikben nagy hatást gyakorolt a könyv. Rendezőként később ő is arról vált ismertté, hogy mesterien jeleníti meg saját fantáziáit és rémálmait a vásznon - erről tanúskodott a Mennyei teremtmények és a Törjön ki a frász! is. "Egyetlen célom volt: elvinni a nézőket Középfölde fantasztikus világába úgy, hogy az hiteles és felkavaró legyen - mondja. - Azt akartam, hogy a könyv összes jelentős mozzanata helyet kapjon a filmben, és a modern technika révén olyan élménnyel ajándékozzuk meg a nézőket, melyben eddig nem lehetett részük. Hét évet töltöttem az életemből ezzel a filmmel, a szívemet adtam bele minden kockájába. De ez a legkevesebb, amivel Tolkiennek és rajongóinak tartozunk." A forgatókönyv megírásában Fran Walsh, Philippa Boyens és a második részben Stephen Sinclair működött közre. Az alkotók a közel három évig tartó munka során leginkább arra törekedtek, hogy a mű alapmotívumait - a jó és a rossz, a természet és a gépek, a barátság és a romlás kíméletlen erőinek ellentétét - állítsák a középpontba. Robert Shaye és Michael Lynne, a New Line társelnökei és ügyvezető producerei kezdettől fogva támogatták Jackson elképzeléseit. Annál is inkább, mivel osztoztak a rendező Tolkien iránti rajongásában. "A két torony története ma épp oly jelentős, mint amilyen ötven évvel ezelőtt volt - jegyzi meg a két producer. - Tolkien a mese szövésekor egy pillanatra sem téveszti szem elől a hatalom pusztító és csábító erejét és azt a gondolatot, hogy egy ember - vagy hobbit -, legyen bár kicsiny vagy jelentéktelen, képes megváltoztatni a történelmet." A trilógia második része kitágítja a Gyűrű Szövetségé-ben megismert Középfölde határait. "Míg az első filmben a Szövetség együtt halad a küldetésben - magyarázza a Zsákos Frodót, a gyűrű hordozóját alakító Elijah Wood -, addig A két torony-ban szétforgácsolódik, ami lehetőséget nyújt arra, hogy minden egyes szereplő véghezvigye saját hőstettét, és bejárja a maga útját. A világ kitágul, ha lehet, még drámaibbá és mozgalmasabbá téve a cselekményt." Mark Ordesky ügyvezető producer így vélekedik erről: "A két torony-ban a kamera jóval többet láttat Középföldéből. Végre megpillanthatjuk Mordort, Rohant és a többi helyszínt, melyekről azelőtt csak a szereplők beszélgetéseiből hallottunk. És megjelenik Gollam is, akit nem nevezhetünk szimplán 'kreatúrának', hisz legalább oly fajsúlyos és meghatározó szerepet tölt be, mint bárki az úgynevezett főszereplők közül." "Ez ugyan három film, de egyetlen nagy ívű történet - veszi át a szót Wood. - Az események felgyorsulnak, a helyszínek száma megtöbbszöröződik, és egymást érik a váratlan fordulatok. És persze belép a történetbe Gollam, akit életem legizgalmasabb irodalmi figurájának tartok." "A két torony új szereplői között akad olyan is, akit nem színész formál meg - mondja Jackson. - A trilógia középső darabja két emlékezetes digitális karakterrel is szolgál, melyek a wellingtoni WETA Digital stúdióiban keltek életre: az egyik Gollam, a 'drágasága' után áhítozó kis szörnyeteg, a másik pedig Szilszakáll, a járni-kelni és beszélni tudó faaggastyán." A film egyik elsöprő erejű jelenetében megelevenedik a helm-szurdoki csata, melyben uruk-hai katonák ezrei rohanják meg a rohani erőket. A már-már tablószerű jelenetet élő akció, miniatűr modellek és a WETA Digital MASSIVE elnevezésű szoftvere segítségével keltették életre. "A Gyűrű Szövetségé-ben látottakhoz hasonló mértékben alkalmaztuk a programot, de ebben a részben egy 10 ezer főnyi, Massive vezérelte uruk-hai had menetel a völgyön át a szurdok felé. Félelmetes látvány" - mondja Jackson. "Nagyon kíváncsi vagyok, milyen lesz A két torony fogadtatása - vallja meg Richard Taylor, akit Oscar-díjjal jutalmaztak a trilógia első darabjában nyújtott szakmai teljesítményéért. - A közönség hihetetlen vizuális élményként üdvözölte már az első részt is, pedig higgyék el, mindez nem is fogható ahhoz, ami most következik."

Forrás: A Gyűrűk Ura (hivatalos magyar filmoldal)

i